Tápanyag Szaktanácsadás

Tápanyag-ellátási ajánlások az Egri borvidékre

Őszi alaptrágyázás lehetőségei és időzítése

Az elmúlt évtized (ek) legkorábbi szürete volt a 2018-as. A szüreti időszakban augusztustól október közepéig átlag feletti hőmérsékletek ( október 28-30C !) és aszály volt jellemző. Érdemi csapadék októberben az előrejelzés szerint már nem várható.
Ennek következtében az ültetvények nagy részén már szeptemberben leálltak azok a fontos élettani folyamatok melynek során a következő évhez szükséges
tartalék tápanyagok beépülnek a fás részekbe, és végbemegy a rügyek minőségi differenciálódása. Október eleje-közepétől elindult egy kedvezőtlen folyamat,a tőkék lombvesztése.
Ennek a megfigyelésnek azért van nagy jelentősége a tápanyag-utánpótlás szempontjából, mert a szőlőtőke ebben a fenológiai stádiumban jelentős tartalék tápanyagot halmoz fel a vesszők beéréséhez és a téli raktározáshoz.

1.Kép A hiányos tápanyag-ellátás akadályozza a vesszőbeérést
1

Ha megnézzük a 2. ábrát , akkor látszik hogy ez a folyamat fajtától függően már július elején elkezdődik, és a hőmérsékleti viszonyoktól függően október vége-november elejéig tart. A kedvezőtlen környezeti feltételek miatt a tartalék tápanyagok beépülése messze elmaradt az optimálistól, ezért különös figyelmet kell fordítanunk a 2018 őszi és a 2019 tavaszi tápanyag-ellátásra.

2.ábra A szőlő fenológiai ciklusa
2

Útmutató a tápanyag-ellátás tervezéséhez

A szőlő tápanyag-ellátása az általános célokon túl, a fent említett sajátosságokkal is rendelkezik. Ez befolyásolja a kijuttatott műtrágya összetételét, illetve a kijuttatás módját és időpontját.
A tápanyag-ellátási program összeállításánál a terméssel kapcsolatos mennyiségi és minőségi elvárásainkat is tudni kell. További szempont a szőlő felvételi dinamikájának megfelelő időzítés, és ügyelni kell a tápelemek abszolút értékei mellett az arányokra is ( K/Mg, K/Ca, Ca/Mg, N/K) csak néhányat kiragadva a legfontosabbak közül.
A kijuttatandó mennyiségekről meghatárózásahoz útmutatót ad a talajmintavétel, amellyel feltérképezhetjük ültetvényünk ellátottságát.
Az eddigi gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a talajban lévő tápelemek felvehetőségét évente legalább egy alkalommal ellenőrizni kell a vegetációban elvégzett levélanalízissel.
A mai irányelvek szerint 1 t terméshez Nitrogén 6-9 kg, foszfor 3-4 kg, káliumból 9-15 kg hatóanyag szükséges. Fontos, hogy a fajták igényei jelentősen eltérhetnek egymástól. További befolyásoló tényező a talajállapot, csapadékmennyiség és eloszlása, a dűlő fekvése,ültetvény kondicionális állapota.

Milyen műtrágyát juttassunk ki és mikor?
A megfelelő mennyiségű tartaléktápanyag beépülése biztosítja a jó tavaszi fakadást, növeli a tőke télállóságát.
A talajon keresztüli tápanyag-ellátásra YaraMila melegen granulált, komplex tápanyagtartalmú, mikroelemeket tartalmazó műtrágyacsaládot javasoljuk.

Ősszel ,nyugalmi időszakban kijuttatva :
YaraMila 9-12-25 + Mg,S,B
Yara NPK 0-28-20 + S, CaO
YaraMilaTM Cropcare 8-11-23 vagy 11-11-21 + Mg,S,B,Fe,Mn,Zn,Cu,Mo

A speciális granulálási eljárás eredménye, hogy a felsorolt összetételekben a hatóanyagok könnyen felvehető, a szőlő számára jól hasznosuló formában vannak jelen. További előnyük , az egységes, homogén méretűek a szemcsék, gömbölyű formának köszönhetően a kijuttatandó mennyiségek pontosan beállíthatók a gépen.

3.kép Az egységes szemcseméret következtében pontosan beállítható a dózis
3
Hogy miben nyivánul meg a jó műtrágya hatása?
Segítségül egy idézet (A műtrágyázás gyakorlata, Gyáfrás 1926)
“A műtrágya nagy hatása tehát onnan van, hogy benne a növénynek könnyen és gyorsan felvehető táplálékot nyújtunk. Ha így mi is tápláljuk a növényt, az jobban fog fejlődeni és bővebben fog teremni mintha csak maga keresné élelmét”.

Tóth Gábor
tápanyag-ellátási szaktanácsadó
növényvédő szakmérnök
Tel.: +36-30-689-80-94

yara

Cimkék: